Egy történet rólam, a futásról, és az NLP-ről…
Kezdeti korlátozó hiedelmek kialakulása
Elkezdtem futni. Ez nálam nagyon nagy szó, nagyon nagy „áttörés”. Ám az, hogy elkezdtem élvezni is, – mármint a futást ? -, azon már el is sírtam magam a meghatottságtól.
A történet kb negyven éves múltra nyúlik vissza, amikor az iskolában torna órán kötelező volt futni. Utáltam. Fárasztó volt, és mindig utolsónak értem célba. Aztán a középiskolában még jobban utáltam, és nem is bírtam. Persze a dokik azt mondták, hogy bronchitises asztmám van, ezzel ne nagyon futkározzak. Persze a tesitanárt ez nem hatotta meg, így bukásra álltam tesiből, mert nem voltam hajlandó futni. Közben minden másból szinte ötös voltam. Persze, hogy nem szerettem futni, hiszen azt mondták okosok, hogy ha befulladok a futás közben meg is halhatok. Hopp, beépült egy-két hiedelem azonnal. Mert ki voltam én ahhoz, hogy ezt megkérdőjelezzem.
A tánc az nem sport?
Aztán teltek-múltak az évek, közben tanultam táncolni, például Lindy Hop-ot vagy boogie-woogiet, amit ha végig táncoltam egy este, akkor azért kiadott pár kilóméter futást. És nem haltam bele, sőt élveztem. De ez a tudattalanomban persze nem állt össze, hogy ez is legalább olyan mozgás, hol van a kedvenc bronchitiszem?
„Próbálkozások”
Aztán megint eltelt pár év, és valami rávett arra, hogy mégiscsak kipróbáljam, tudok-e futni. Persze masszív ellenállás volt bennem, dolgoztak a korlátozó hiedelmek. De hát másik okosok azt mondták, törd át a korlátaidat, ugye. Volt rajtam pár kiló, amit le kellett volna már adnom akkor is, így gondoltam, hátha megkedvelem a sportot. Persze, hogy ész nélkül nekilódultam, és futottam, ahogy tudtam, nem igazán élveztem. Néhány hét után MOTIVÁCIÓ HIÁNYÁBAN abba is hagytam. Nem volt igazán célkitűzés mögötte.
Futásba belehalhatsz…
Van ez a mondás, hogy amikor a tanítvány készen áll, akkor a mester is megjelenik. Arra jöttem rá, hogy nem voltam készen a futásra. A hiedelmeim még mindig szabotáltak, visszafogtak, hiszen be voltak égve: a futásba belehalhatsz. Érzés szinten ez hogyan jelenik meg? Ellenállás, halogatás, vagy ha mégis „beleállok”, akkor félelem. Aztán újdonságként jelent meg érzésként a düh. Dühös voltam, ahogy visszagondoltam az iskolás évemre, hogy mennyire megutáltatták velem a futást. Lehet, hogy már régen futnék, ha akkoriban egyszerűen csak békén hagynak, és hagyják, hogy ha nem akarok futni, akkor nem futok, vagy legalább a saját tempómban. Hiszen a mozgás lényege, hogy élvezzük, nem? Lehet benne erőfesztés, küzdelem, még fájhat is, de ha a végén, mintegy jutalomként nincs ott az öröm, ami feledteti a nehézséget, akkor nem fogom élvezni. Sőt ellenállok neki.
Akkor mégis hogyan fogj hozzá?
Ezen a ponton hadd gyűjtsek ki néhány tanulságot, ami neked is segíthet:
- legyen célod a futással vagy mozgással kapcsolatban. Mit akarsz elérni? Ehhez letöltheted az NLP-s célkitűzésről szóló e-bookomat, ami segít abban, hogy a célod jól legyen megfogalmazva és az elérhető legyen.
- Legyen egy miérted, ami folyamatosan motivál, és segít a cél elérésében, mint lelki erőforrás. Mi az a miért? Tedd fel úgy a kérdést, hogy ha eléred a célod, akkor mit kapsz azáltal?
- Feltárni és megváltoztatni azokat a korlátozó hiedelmeket, amiknek már nincs valós alapja.
- programozd át a negatív élményeidet úgy, hogy legalább semlegesen gondolj vissza rá. Ehhez egy jó eszköz az NLP.
Ezeket mind át kellett gondolnom, és NLP-vel vagy csak józan paraszti ésszel megbeszélnem illetve megcsinálnom magammal, megváltoztatni, ami már idejétmúlt. Mert amíg nincs cél, tele vagyok gátlásokkal, nem vagyok motivált, „visszahúz” a múlt, addig nem vagyok „kész”.
Mi a Te miérted?
Hogy mindezt miért írom le? Hátha adhatok neked inspirációt. Hátha rájössz, hogy mi a te belső akadályod a futással kapcsolatban. Rájöhetsz arra, hogy eddig miért nem kezdted el, vagy ha már korábban elkezdted, miért hagytad abba.
Túlélésre programozva
Szóval… Kezdtem a hiedelmekkel.
„A futás halálos.”
Józan paraszti ésszel azt mondhatnám, ez hülyeség. Csakhogy a hiedelmek nem a józan paraszti ész mentén működnek. A tudattalan elmének megvan a maga sajátos logikai rendszere, és ha valami nem felel meg annak, nem megy át ezen a szűrőn, akkor azt az ellenállás, szorongás, félelem és egyéb szabotáló érzések közvetítésén keresztül jelzi a testünkben. Tehát a futás gondolata az számomra nem felelt meg ennek a logikai rendszernek, hiszen az a tudattalan szintű hiedelem-logika volt mögötte, hogy ha futok, akkor abba belehalok. Az elménknek pedig egyik ősi feladata a túlélés, persze hogy keresztbe tesz olyasminek, amiről azt gondolja, hogy halálos veszedelem.
Hogyan lehet egy korlátozó hiedelmet megváltoztatni?
Említettem fentebb a logikai összefüggéseket. A tudattalanunk ha egy logikai érvelést elfogad, mert azt nem tudja megkérdőjelezni, akkor igazsággá teszi. Ha pedig ezeket az igazságokat bizonyítékként használjuk fel a hiedelem megcáfolására, azt a tudattalan el fogja fogadni, és hajlandó egy korábbi logikai következtetést átírni.
A hiedelem átformáló gyakorlat
1. Ellenpéldák
Így hát a feladat, valós ellenpéldákat találni arra, hogy a „futás halálos”. Ez pedig egyszerű. Csak idézzek fel olyan alkalmakat, amikor futottam, és nem haltam bele. Voltak ugye „próbálkozásaim” a rendszeres futásra, amikor többször is elmentem futni, és nem haltam bele. De futottam már busz után is, és nem haltam bele. Jó néhány eset még eszembe jutott, amikor futottam és nem haltam bele.
2. Logikai összekötés:
Miután ezeket a helyzeteket fellistáztam magamnak (A, B, C, … esetek), már csak ki kellett mondanom a logikai összegzést, ami megteszi majd a hatását:
„Mivel A esetben futottam és nem haltam bele, és mivel B alkalommal is futottam és nem haltam bele, és mivel C alkalommal is futottam és nem haltam bele …, ezért a futás nem halálos!”
Legalább három ilyen emléket már elég felidézni, bár minél több jut eszünkbe, annál jobb, és erősebb lehet a hiedelem átformálása.
3. Elterjesztés
Utána egy nagy levegővétellel hagyni, hogy ez az új hiedelem eljusson mindegyik sejtemhez, ahogy a levegő részecskék szétáradnak a testemben.
4. Tesztelés
A tesztelése a hiedelem átformálásnak annyi, hogy már csak hangosan kimondom: „A futás nem halálos.” És figyelek befelé, érzek-e még valamilyen ellenállást. Ha igen, akkor érdemes még ezzel a résszel tovább beszélgetni, mi az ő szándéka? Ennek a szándéknak teljesülnie kell, tehát biztosítanom kell ezt a részemet arról, hogy ha a változás megtörténik (a hiedelem átformálása), akkor is teljesülni fog a szándéka. És legyek konkrét, hogyan fogom azt megtenni. Ez általában megnyugtatja ezt a részünk, és innentől már a pozitív érzéseim lesznek az új hiedelemmel kapcsolatban.
5. Megengedés
Innentől már ezt is kimondhatom: „Megengedem magamnak, hogy fussak.”
Ha itt még éreznék valami ellenállást, akkor még lehetnek ott a háttérben más hiedelmek is, amik még akadályozzák a futást. Ha te ilyet tapasztalnál, akkor ebben már coachinggal tudok neked segíteni.
Hagyni, hogy a hiedelem működjön
Mindezek után, mintha egy nagy kapu nyílna meg, a kapu mögött egy nagy térrel, lehetőségekkel a futásra. Ahhoz, hogy meg tudjam tölteni ezt a teret, a következő lépés, kitűzni egy célt, és megfogalmazni egy „miértet”, amiért csinálom, amihez mindig visszatérhetek, ha éppen csökken a motivációm, és ez a „miért” adhat erőt.
Az én motivációm
Én az egészségem javulását tettem a legfőbb miértemmé. Kb két éve kezdtem küzdeni magas vérnyomással, aminek egyik orvosi oka például az a súlyfelesleg, ami rajtam volt. Ezért aztán azt tűztem ki célnak, hogy 80 kg-ig adok le 2021. október 31-ig. Jelentem ezt a célt némi tűréshatáron belül, de elértem, azaz most november 1-én 81 kg-ot mértem a mérlegen. Ehhez képest 94 kg voltam idén nyár elején. (Csak zárójelben, önmagában a futás nem volt ehhez elég, változtattam az étkezésen, és egyéb súlyzós és crossfit edzésekre is elkezdtem járni.) Így a futáshoz az lett egy motivációm, hogy sokkal egészségesebbnek, fittebbnek, erősebbnek érzem magam. És a plusz jutalom az az örömérzés, hogy igen, megcsináltam, lefutottam! Az erősít még, hogy rendszeresen alkalmazom az NLP rögzítés technikáját.
De térjünk oda vissza, hogy megvan a belső engedélyem a futásra. Kitaláltam a célt, és motivációt. Kezdjük el! De hogyan?
És akkor itt jön az, hogy ha a tanítvány kész, akkor a mester is megjelenik.
Kicsiben elkezdeni és a módszeresség
Úgy adódott, hogy kedves Barátom, Nagyházi Nusi időközben személyi edzővé képezte magát, és éppen újdonsült tudását kezdte gyakorolni, így találkozott a kereslet és kínálat. ? Abban már biztos voltam, hogy tudatosságra van szükségem ahhoz, hogy sikerélményem lehessen a futásban. Ha megint csak futok bele a nagyvilágba, akkor ez nem fog menni. Fontos lett, hogy lépésről lépésre haladjak, és betartsam azokat a szabályokat, amiket egy edzés alatt be kell tartani ahhoz, hogy a befektetett energiát sikerélménnyé és fejlődéssé konvertáljam. Az energiát csak jól érdemes felhasználni, különben pocsékba megy, és csak frusztráció marad utána. És ezt Nusi tudta először megmutatni nekem, amiért végtelenül hálás vagyok neki. Edzésterveket ad, én pedig jó tanulóként igyekszem betartani a szabályokat, amiket az edzésben előír, így kezdetben lehet, hogy lassabban haladok a futásban, de olyan távokat sikerül lefutnom egyre jobban és jobban, amiket korábban elképzelni nem tudtam. Nekem fontos, hogy legyen, aki kívülről is motivál, és elismerést ad, ha sikerült az edzés, bíztat, ha éppen lankad a lelkesedésem. Minden kis eredménynek, fejlődésnek együtt örülünk. Ez sokat jelent.
Futószett
Ezen ponton érdemes még néhány dologba befektetni, ha az igazi eredményhez egy személyi edzővel:
- kell egy jó futócipő (ez is megér egy misét), ez ügyben kérd az edző tanácsát
- kell egy fitness okosóra, amelyik tud edzésterveket kezelni, pulzust, légzést stb. mérni. Nem a párezer forintos kategória, de 50-60 ezerért már lehet belépőszintű, jót találni. A lényeg, hogy tudja „trekkelni” az edzést, lekövetni az útvonalat, és rögzíteni hozzá folyamatosan a pulzust. De ez ügyben a személyi edző már elmondja mi a lényeg, főleg ahhoz, hogy utána ő elemezni tudja az értékeket, és a következő edzéstervet már az eddig mért értékek alapján adja meg.
- öltözet – én még most erre nem fektetek nagy hangsúlyt, sima melegítőben futok, arra kell csak figyelni, hogy ahol futok, ott ahol érkezek, ne legyen hideg vagy szél. Tehát a végcél az legyen az otthon, vagy a kocsi, vagy valamilyen fedett tér. Jó, ha hamar megszabadulhatok az izzadt cuccoktól.
A végére egy kis bíztatás
Összességében ebben a cikkben remélem sikerült némi inspriációt adni a történetemmel, azzal, hogy érdemes elkezdeni – nemcsak – a futást, mindezt tudatosan, lépésről lépésre. Ahogy Balázs, aki egy táplálkozási és életmód tanácsadó barátom brandje hirdeti: Kezdd Kicsiben! A fejlődés türelemre is tanít, ne akarjak néhány hét után maratont futni. ?
Ha szükséged van segítségre abban, hogy Te is „kész” legyél a futásra, akkor találj egy időpontot a coaching naptáramban!
Futásra fel!
Üdv,
Csaba
Update: 2021. november 17-én lefutottam életem első 10k+ távját, egész pontosan 13,38 km-ert a Margitszigeten. Külön köszönet az edzőmnek, barátomnak, Nusinak! Ha te is el akarsz kezdeni futni, akkor vedd fel vele a kapcsolatot!
Update 2: 2022. 04.14-én lefutottam életem első 21 kilóméterét, ami egy félmaratoni táv.